2013. március 20., szerda

Szusi majonézzel

Érdekes látni, amikor a Tomica nem japán autókat formáz meg. Olyan bájos esetlenséggel tudnak hozzálátni a számukra idegen formáknak, amiből vagy zseniális dolog születik, vagy... nos valami kevéssé tetszetős. Éppen ezért vártam fokozott izgalommal a februári japán pakkomat; abban ugyanis csak európai vonatkozású autók jöttek. Közülük számomra a legvonzóbb a 2012-es sorban napvilágot látott Renault Megane RS volt, amelynek életnagyságú verziója az egyik legklasszabb modern Hot hatch a piacon.

2012 Tomica Renault Megane RS 

















Az eredeti Renault Megane RS (csak az oldalablakokat ne látnám...) (Forrás)

















Jól ismert piros-fehér dobozából kivéve a kisautót, az elmúlt évek alatt megkedvelt és megszokott Tomica minőség köszönt vissza: a sárga Megane műanyagzsákban védve várta kibontását, míg mellőle a tavalyi év újdonságait bemutató mini-prospektus hullott ki az akkurátus csomagolásból.

















A 44-es számot viselő Megane szinte harapnivalón ropogósnak tűnik - vadiúj szerszámról beszélünk, minden él határozottan és majdnem hűen követi mintájának vonalait.  Az ajtók szinte nyílni látszanak - sajnos most nem nyílnak. A küszöbök és a hátsó légterelő nagyon valóságosnak hat, akárcsak a dühösen biggyesztett hűtőmaszk méhsejt-rácsozata, ami az egyik legfinomabb részlet az autón.
Az első és hátsó lámpák tamponnyomottak, precízen a helyükön, ahogyan az elvárható. A hátsó, alig 1 mm-es MEGANE-felirat tökéletesen olvasható - felette viszont a Renault jel kissé vaskos. Az orr-logóhoz képest ez még viszonylag karcsú is, na ott aztán egy vaskos p.... izé, ezüst rombusz díszeleg! Ezt kissé benézték a tervezők.

















Az autó alatt a Tomica versenykerekei vannak - természetesen rugók alá ültetve -, amelyek a maguk egyszerűségében megkapóan visszaadják az autó könnyűfémfelnijeinek hangulatát, mégha kevéssé is hasonlítanak.

































Nem tekinthetek viszont el egy jókora mellényúlástól, ami nem válik a japán rajzolók dicsőségére: az oldalablakok nagyon szűkre lettek húzva, majdnem az eredeti felére. Ezáltal a hátsó fertály jóval vaskosabb, mint lennie kellene, ami a kelleténél jobban kihangsúlyozza a Renault tervezők segg-fétisét. Ennyire ferde szemmel néztek volna barátaink a Nissant birtokló márka modelljére? Vagy csak a bevezetőben már sugallt kultúrális távolság okozta esetlenség jelent meg itt? Ki tudja...

Bburago Renault Megane Trophy vs. Tomica Megane RS














...mert nem lehetett kihagyni (Forrás)

















Akárhogy is, a Vietnámban gyártott gép különös egyvelege a stílusnak, a szenvedélynek és a tömegtermelésnek. Ínyenceknek való multikulti hibrid, ami vagy ízlik  vagy nem - akár a legjobb szusi, a legfinomabb francia majonézzel tálalva. Tartok tőle, a kisautóhoz hasonlóan, az sem adná ki teljesen... Mindettől függetlenül a maga hibáival is szerethető verda a kis játékjapán, mégha nem is ő lesz gyűjteményem legkedveltebb darabja.

2 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.