2015. július 1., szerda

Harapós oroszlán - Majorette Peugeot 205 GTI teszt

A Majorette újból a csúcsokat döntögeti nálam az utóbbi hónapokban, hiszen egyre több tervet generál az újdonságaival. Nincs olyan alkalom, hogy ne néznék rá egy-egy adott Majorette-displayre valamelyik boltban, hypermarketben, és nincs olyan nap, amikor nem nyitnám meg a Majorette autókkal foglalkozó francia fórumok valamelyikét. Képes vagyok akár az első oldaltól végiglapozni az aktuálisig és örömmel szemlélni ahogy mások rajonganak e cég régebbi termékeiért is. Egyik ilyen fórumolvasós időtöltésem után jött az ötlet, hogy megnézzem a saját régi kincseket. Így bukkant elő a Peugeot 205 GTI. Rajta nem látszik, hogy túlságosan is igénybe lett volna véve annak idején. Érdekes ellentmondás ez, mert amelyik a kedvenc, azt lehet folyamatosan magunkkal vinni és játszani vele mindenhol, vagy nagysága előtt gyerekként tisztelegve inkább jó helyen őrizgetni a lehető legjobb állapotban. Hasonló a kép a meg nem értett darabokkal is. Vagy megvetjük és elrejtjük valahová, hogy a szemünk elé ne kerüljön ha nem muszáj, vagy pont, hogy azt vetjük be minden rázós mutatványnál elsőként, netán homokozóharcossá képezzük. Emlékeim szerint a kicsi Peugeot a megbecsült, szeretett darab volt. 

Hibátlan állapot. Még a felnik krómja sem kopott meg.
A 205-ös egyike azon kevés autóknak, amely cseppet sem veszített vonzerejéből számomra. Hiszen akkor gyerekként is odavoltam érte és most felnőttként is őszinte kedvelője vagyok. Ha látok egy szebb példányt, elmosolyodom, ha egy legatyásodott darabot, szomorú leszek. 

A Majorette esetében joggal gondolhatja az ember, hogy francia gyártóként igazán megerőlteti magát és a francia autókat jóval nagyobb odafigyeléssel, szívvel készíti. Ami ennél a kis 205-ösnél elsőre megfog, az az arany színű logo a motorháztetőn. Alapvetően jól néz ki, de nem biztos, hogy ekkora méretben kellett volna elkészíteni. Lehet, hogy ez egyfajta oktató szándékú fogása volt a Majorette-nek a gyerekek felé: a szimbólum egy adott márkához való társítása. Hiszen nemcsak híd, focicsapat, sör szimbóluma lehet az oroszlán, hanem autóé is. 

Igényes, arany dekoráció. Ellennénk nélküle is, de
az sem baj, hogy a motorháztető nagyját elfoglalja.
A karosszéria fekete színe elegáns megjelenést kölcsönöz a Peugeot-nak. A műanyag díszcsík a karosszéria és alváz közötti extra toldalék, mely egyben az utastér is. Nem mindig jó ez a megoldás. Nyilván az igényesség a cél itt, csak azt nem tudom eldönteni, hogy menyire megy az élethűség rovására, hiszen láthatóan aránytalanabbnak tűnik az autó tőle. 

Csak egy hajszállal kellett volna vékonyabbra készíteni
az utastér "kilógó" részét. 
Az első lámpatestek átlátszó műanyagok, bár gond ezekkel is akad. Túl nagyok és még aránytalanok is. 

A 205-ösre jellemző boldog, a világra felettébb
nyitott, sugárzó tekintet mértékkel jön csak át a
Majorette verzióján. 
A hátsók pedig egyszerű bemarások a karosszérián. Érdekes módon azokról jobban felismerhető a 205-ös, mint az elsőkről. 

Egy kevés lámpafestéssel tökéletes lenne. 
A csomagtérajtó nyílik és ezt mi nagyon szeretjük. Főleg akkor, ha valami apróságot is megjelenít a csomagtérben a gyártó. Nos, itt nincs semmi. A FIAT Ritmoban például volt teniszütő, ez azonban totál üres. Még a tengely is látszik. 

Vonóhorog egy GTI-n...
A kerekek rugóznak, és itt tudom nagyon sajnálni, hogy annak idején a Majorette sem nagyon törekedett a kerekek választékának sokszínűségére, mert egy jobb felniszettnek köszönhetően a kicsi GTi még jobban mutatna. 

1/55-ös méretarány, akárcsak a mai SIKU autók nagyjánál.
Ez a Majorette annak ellenére a mai napig egyik kedvencem, hogy nagyon nehezen adja vissza a 205-ös stílusvonásait. Mintha a Majo túlságosan is akarta volna a nagyszerűt és ebbe görcsölt volna bele. 

Rokonlelkek.
A baj persze nem akkora, hogy érdemes lenne ebben a tesztben túl sok sort pazarolni rá. Ha nem is kiemelkedő darabja a régebbi Majorette autóknak, mégis egyértelműen a "felsőházba" tartozik mind a régi, mind a mai játékautó kínálatra vonatkozóan. A 205-ös Peugeot pedig továbbra is nagy kedvencem. A hothatchek egyik harapós, vagány királya. 
Vigyázat! Harapunk!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.