Folytatódik a CM's cégről és kincseiről szóló megemlékezésünk a Modelfreaks blogon. Nehéz feladatnak bizonyult valamiféle sorrendet felállítani a tesztek között, hiszen az igazán nagyot szóló durranásokat nem célszerű egymás után ellőni. A szerényebb kivitelekkel viszont nem lehet méltó módon tisztelegni a gyártó előtt. Tény, hogy a CM's esetében a szerényebb kivitel is hegyi magaslatokról mosolyog lefelé néhány nagyobb nívójú riválisra. Még mielőtt azonban mindenki arra számítana, hogy a Lancia Stratos után egy kevésbé izgalmas kidolgozottságú darab következne, annak csalódnia kell.
Emlékeim szerint a Suzuki Ignis Super 1600-at korántsem tartottam a legcsodásabb darabok közt számon, azonban néhány részletének köszönhetően mégsem nevezhetem alacsony kidolgozottságúnak. Amikor nálam tombolt a rally-mánia és gyakorlatilag kiemelt koncepciónak minősült gyűjtési elvemben, a CM's remek lehetőséget adott arra, hogy kevesebb pénzből egy igazán ütős rally-sort összeállítsak. A Suzuki Ignis is kötelező darab volt, bár annyi magyarázat tartozik hozzá, hogy Ő már abban az időszakban érkezett a flottámba, amikor a valamilyen szintű személyes kötődést szinte háttérbe szorította a gyártó iránti rajongás, vagyis majdnem mindegy volt mely márka mely típusát dolgozta fel a CM's. Kellett ennek ellenére is, hiszen biztos voltam abban, hogy megint találok jó pár olyan izgalmas kidolgozást, finoman megmunkált egységet, amiért megéri a vétel. Ebből a szempontból bátran kijelenthetem, hogy a CM's a legnagyobbak közé emelkedett nálam. És ezzel együtt a modellgyűjtés maga levedlette egy időre a konkrét autó, vagy kivitel adta kritériumoknak való megfelelést. Maradt fő csapásiránynak az AUTÓ, mellette pedig a modellgyártó neve. Lehetne sznobizmusnak is nevezni jó értelemben, hiszen itt szó nincs arról, hogy egy napjainkban nagy presztízzsel rendelkező gyártó darabjait vásárolgatnám tonnaszám, "csak azért, mert", vagy éppenséggel a horribilis összegbe kerülés tényére lennék nyilvánosan "likevadász" üzemmódra kapcsolva ráizgulva. Csupán adott egy gyártó, akit nem győzök elégszer dicsőíteni. Tehetségében vakon bízom, s egy idő után már a stílusát ünneplem, nem csupán annak az autónak a kultuszát, melyet megformált. Az Ignis magyar vonatkozás tekintetében is jó választás volt. Na de vajon a Stratoshoz hasonlítva például mennyire erős modell?
 |
| A megszokott CM's csomagolás. Ebben a sorozatban a japán rally szereplőit gyűjtötte össze a gyártó. |
A csomagolás a megszokott CM's-karton, benne talapzaton az autóval, melyet egy bliszteres keret ölel át. Hátára ragasztva az antennát rejtő kis tasakot és az antenna rögzítésére való útmutató céduláját találjuk.
 |
| Az antennát általában nem teszem fel.Túlméretezett szinte mindegyik. Többet ér az autó nélküle, vagy egy drótszállal. |
Már elsőre feltűnik az autó testén a rengeteg színes kriksz-kraksz, amelyek azonban a közelebbi vizsgálódás alkalmával hibátlan, tökéletesen kiolvasható feliratokká változnak.
 |
| Kincses ládikó. |
Teljesen felesleges is az elmosódás, félrenyomás és egyéb kellemetlen meglepetések keresése a dekoráción. El kell ismerni, hogy a Kyosho és a Tomica mellett a CM's is képes (volt) miniatűr méretben tökéletes, precíz tamponnyomásra.
 |
| Apróbbnál apróbb feliratok mindenütt. Íme egy újabb féltenyérnyi csoda, amely megkérdőjelezi a mára elgyantásodott, felhígult 1/43-as méret létjogosultságát. |
Az ablakkeretek feketéje is úgy van ott, ahogy kell, az ablaktörlők és alattuk a szellőző rács egy egységet képez a szélvédővel, vagyis alapvetően átlátszó anyagú, csupán a matt fekete festék fed és emel ki ott, ahol kell. Itt meg is fogalmazódik bennem rögtön egy gondolat, mely szerint a rég és manapság is sokszor átkozott, szélvédővel egybeöntött ablaktörlős megoldás a CM's kontextusában mennyire igényesnek tűnik. Csak a közeli szemrevételezés bizonyítja be, hogy nem különálló egységekről van szó.
 |
| Egy alapvetően roppant gagyi megoldást sikerült modellszintre fejlesztenie a CM's-nek. |
A lámpatestek elől és hátul is megadják az újabb dicséretre a lehetőséget.
 |
| "Vigyázat, jövök!" A kis vadóc 2004-ben JWRC bajnokká tette Per-Gunnar Anderssont. |
Nekem személyes kedvencem a hátsó lámpaegység. Annyira természetesnek hat, hogy nem látható benne a rögzítési pont és nincs is túl harsányra színezve, hogy nem csupán a CM's mezőnyéből emelkedik ki, hanem a teljes 1/64-es palettában is előkelő helyet foglal el.
 |
| A hátsó lámpatestek az autó legszebb részletei, |
Két szót muszáj szólnom még az autó fenekéről. A rendszámtábla sajnos nem sikerült jól. Egyedül annak lehet örülni, hogy a karakterek kiolvashatóak, mert bizony ez a rendszám magyar akar lenni.
 |
| A rendszám és a kipufogó is felejtős. |
A kipufogó vég megint csak nem tartozik a legjobb részletek közé. Talán az egyik gyenge pontja a CM's-nek a kipufogó. Nem az Ignis az egyetlen, amelyiken ennyire egyszerű ez az alkatrész. A kerekek jól sikerültek. A felnik kellően kecsesek még a talán túl sok fehér festék ellenére is. Az abroncsok pedig egyenesen kiválóak. Nem sokan veszik a fáradságot még nagyobb méretekben sem arra, hogy egy adott versenyverzió abroncsait is autentikusra, vagyis megfelelő futófelülettel ellátva készítsék el. A CM's emlékeim szerint nem is tett kivételt. Az utolsó megmintázott autóig mindegyiken hűen lekövették az eredeti példány papucsait.
 |
| Jól áll neki a napfény. |
A teszt végére nem marad más, mint az utastér. A bukókeret szépen átvirít az ablakokon, de az ezüstözés nem szúrja a szemet, nincs eltúlozva. A műszerfal és a sportülések megint csak élethű darabok. A biztonsági övek természetesen ott feszülnek mindkét ülésen. Bár szimplán az ülés anyagából kinövő egységek, a tampózás ebben az esetben is tökéletes.
 |
| - Kocka? - Kocka! - Szeretjük? - IIIIIGEEEEEEEN!!!! |
A kicsi Suzuki igazán bájos darabja a CM's sorának. Minden olyan - a gyártóra jellemző - finomság megtalálható benne/rajta, amelyet nem csupán minőséginek, kiválónak kell nevezni, hiszen egyediségük által bátran lehet úgy emlegetni őket, mint "igazi CM's-es megoldásokat".
 |
| Ez a színvonal sem sokban marad el a Stratosétól. Ha elmarad egyáltalán. |
